RÓLUNK

Ősi Kovács Alkotóműhely megalakítója és vezetője

KOVÁCS IMRE1944-ben született Fegyverneken. A festészet iránti vonzódása az 1960-as évek elején már megmutatkozott. Több művésztől tanult szakkör tagjaként, s tehetségét több grafika, olajfestmény bizonyítja. 1999-ben egy súlyos agyvérzés következtében jobb oldala lebénult, ápolásra szorult. Nagyon erős akarattal és a rá jellemző elszántsággal jutott el oda, hogy felállt a tolószékből és lelkének békéjét a régi-új késztetés, a festés adta meg. Hosszú próbálgatások során jutott el oda, amíg az ecsetet meg tudta fogni bal kézzel. Környezete, a család és a barátok tanúsítják azt a változást, amely néhány hónap alatt bekövetkezett nála. Újra örömmel él, 57 évesen, rokkantságát feledve megtalálta a számára kijelölt utat: adni másoknak, örömöt, bánatot kifejezni,megörökíteni az emlékeket képekben. A képek készítése komoly idegi és fizikai megterhelést jelent. A festő ezért egy speciális állványt tervezett, amelyen minden segédeszköz megtalálható és lehetővé teszi az egykezes munkát. Feleségem a hiányzó jobb kezem – vallja Imre - , Ő teremti meg a technikai feltételeket a festéshez.

A képek fára készült olajfestmények, mert a vásznat nem tudja kifeszíteni. A legtöbb képen fa, erdő, víz látható. A fa az egyetemes szimbólum, a

folytonos megújulás, az idő jelképe. Nagy szeretettel ábrázolja Imre a természetet a régi kedves helyeken fotózott tájakat: a Magas-Tátrát, a Balatont, Erdélyt, Sikondát, a Dunát és a szeretett lakóhelyet: Ősit. A hosszú kórházi éjszakák imával, fogadalmakkal teltek. Imre vallásosan nevelkedett.

A felgyógyulás után a templomba „menekült” köszönetet mondani. Első nagy hálaadása az Irgalmas Jézus megfestése volt, majd újabb szentképek következtek, egy 2 méteres oltárképet festett a helyi templom számára. Érzi, hogy Isten ezzel a feladattal ajándékozta meg, amikor úgy döntött, hogy tovább élhet és szolgálhat Istennek és embertársainak.

Az Ősi Alkotóműhelyben nem csak festők találhatók meg, tagjaink között más művészi irányzat iránt érdeklődő tehetséges emberek is vannak.

Célunk a kultúra támogatása, Ősi környékén élő tehetséges emberek felkarolása.

Kovács Imrét munkássága során több elismerésben részesítették, eddigi eredményei:

ősi kovács emlékérem története

Amikor már az alkotoműhely sikeresen működött, es csodálatos emberek vettek körül, úgy éreztem, hogy az életemet meghatározó személyeket mindenképp meg kell jutalmaznom, ezért hosszas gondolkodás után létre hoztam az ő s i k o v á c s e m l é k é r m e t. Úgy döntöttem hogy ezt csak azok kapják, akik nagy dolgot tettek értem, azért, hogy az álmaim valóra válhassanak, szerencsére sokan voltak.
Egy ötvös művésszel kiöntettem az érmet, bronzból. Nem fontossági sorrendben, kisebb-nagyobb ünnepségek keretében átadtam. megköszönve ezzel azt, amit értem tettek, teljesen önzetlenül.

Első és nagyon szeretett barátomat külön meg kell említenem, ő Beke Zsolt atya, aki amikor csúnya és végzetes gondolataim voltak, hosszas beszélgetések után vissza terelt az életbe. neki köszönhetem hogy most élek.

Az 1. érmet Nesó Bernadett kapta. Ő volt az első tanitványom, segítőm, aki szinte a nulláról indulva hihetetlenül jó grafikus lett.

A 2. 3. 4. érmet az alkotó műhely alapítói kapták. Kerekesné Brilló Erzsébet, Siligáné Varga Gizella, Farkas Molnár Terézia.

Ők vállukra vették a műhely minden problémáját, és vitték előre, fáradhatatlanul. Ők azóta önálló festők lettek, de továbbra is a csapat tagjai, sőt, Brilló Erzsébet a helyettesem lett.

Az 5. érmet  Bezzegné Vona Katalin kapta, ő volt az aki segített a nádasdladányi csoport létrehozásában. Ő volt a második tanitványom, s szintén alapító tagja az alkotóműhelynek. Ő is önálló festő már, de tagunk továbbra is.
A 6. érmet  Hiba Edit grafikus kapta, aki segített megalakitani az ösküi csoportot . és működtetni évekig. ő is önálló már de tagunk továbbra is.
A   7. érmet Simon M. Veronika kapta, aki a székesfehérvárért művészkör alapítója és vezetője. csodálatos egymásra találásunk eredményeként ősiben alakult meg a székesfehérvárért nemzetközi művészkör. sok segitséget kapunk veronikától, mind a mai napig. amit persze igyekszünk viszonozni.
A   8. érmet gyóntató atyám Beke Zsolt plébános úr kapta, a már fent emlitett okokért.
A   9. érmet csodálatos barátom Stancsics Erzsébet költő és író kapta. az irányomban mutatott szeretetéért és mérhetetlen segítségéért.
A 10. érmet Murányiné Bodnár Marika magyar nóta és népdal énekes kapta, aki a magyar kultúra lovagja. tehát lovagtársak vagyunk, s marika mindíg mellettem áll jóban rosszban, s szinte testvérként szeret, és mindenben segít a mai napig is.